Erdei iskola 2016. május 23 -27.

Mi, az alapiskola negyedikes tanulói  Szlovák Paradicsom festői táján töltöttünk el öt napot. Csodáltuk a  hegyeket, növényekkel ismerkedtünk, túráztunk. Barlangokat, várat, kastélyt, és állatkertet kerestünk fel. Nem mindennapi élmény volt állni a Garam születési helyénél és kisvonattal szelni át a varázslatos tájat. Felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk.

Naplóba írtam, mi minden történt velük ez alatt az öt nap alatt. Íme:

1.nap: Reggel 7:15-kor a Lidl parkolóban vártuk a buszt, ami elvisz minket a Dedinky nevű falucskában található szállásunkra. Csomagjaink felpakolása után elbúcsúztunk szüleinktől. Elindultunk a várva – várt kirándulásra. Léván csatlakoztak hozzánk a Juhász Gyula Alapiskola velünk egykorú tanulói. Az idő gyorsan szaladt. Egy kettőre Fekete Baloghoz értünk. Kisvonatra ültünk, ami nagy élmény volt. Erdőn, falun mentünk át, de nagy fatelepe mellett is elvonatoztunk. Végül megtekintettünk egy vasúttörténeti kiállítást. Utunkat tovább busszal folytattuk. Megálltunk a Királyhegy tövében, ahol Garam folyónk ered. Nehéz elképzelni, de igaz: egy pici forrásból ered a mi hosszú és széles folyónk. Egy kis tetőtérrel volt a forrás befedve, hogy bántó kezektől megóvják. Szállásunkon vendéglátóink barátságosan fogadtak. Ettünk, ittunk, pihentünk, majd környékfelfedező túrára mentünk.

2.nap: Kiadós reggeli után meleg ruházattal felpakolva a Dobšinai jégbarlangba indultunk. A barlanghoz hosszú turistaút vezetett. Megérte az izzasztó próbatétel, a jégbarlang gyönyörű volt. A lelógó jégcsapok, a néhol egy méter vastag jég, a tiszta levegő mindenkire hatással volt. Megtudtuk, denevérek néhány faja is él a barlangban.Kint ismét meleg idő várt fogadott bennünket. Utunkat tanösvényen folytattuk, aholgyógynövényekkel ismerkedtünk. Megfigyeltük a hegyvidéki mezők flóráját és faunáját. A nap záró részeként egy farmhoz gyalogoltunk, ahol a bátrabbak lovagolhattak. Én is lóra ültem. Izgalmas volt.

3.nap: Egy hosszú, több órás túra várt ránk. Épp ezért a svédasztal kínálatából bőségesen megreggeliztünk. Hátizsákunk ennivalót, innivalót rejtett. Néhol meredek, sziklás út vezetett a Fehér Vízeséshez (Biela Voda). A feljutás nehéz volt, de minden fáradságot megért: a vízesés és környéke csodálatos volt.

4.nap: Reggeli után buszra ültünk. Egész napos kirándulás vette kezdetét. Elsőként az iglói állatkertet kerestük fel. Minden állatnál megálltunk, figyeltük, elzártan hogyan élnek. Mindenki egyetértett azzal, hogy a látott állatok közül a legaranyosabb a vízidisznó kölyke, a kis capibara volt. Fagyiztunk és egzotikus, plüss állatokat vásároltunk. Következő úti célunk Közép - Európa legnagyobb vára, a Szepesi vár volt. A vár és környéke 1993-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Messziről nézve is észrevehető, hisz sziklára építették. A vár kívülről romosnak tűnik, de közelebbről nézve látni, hogy óvják állagát. A termekben fegyverek, páncél viseletek láthatók. A vár régi konyhájába is betekintettünk.Szállasunkra érve meglepetés várt ránk: vacsora után jó hangulatú grillezéssel és diszkóval búcsúztunk az erdei iskola helyszínétől. Fél tízig táncoltunk, majd éjszakai zseblámpás sétára mentünk. Így köszöntünk el a környéktől.

5. nap: Ma elindultunk haza. Nagy kár, hogy ily gyorsan eltelt ez a pár nap! Csomagjainkat buszra pakoltunk. Kiadós reggeli után elköszöntünk vendéglátóinktól, s Betlér felé vettük az irányt. Megtekintettük az Andrássyakgyönyörűen berendezett kastélyát. Nagyon tetszettek a festmények és a korhű bútorok. A szépen kialakított parkban fagyival hűsítettük magunkat. Innen már tényleg hazafelé vezetett utunk. Este fél nyolc körül értünk haza. Boldogan öleltük szüleinket, örültünk a viszontlátásnak. A kirándulás tényleg csodálatos volt. Sok új dolgot láttunk, tanultunk. A számunkra eddig ismeretlen táj többé már nem ismeretlen. Köszönjük.

Kreko Bianka IV. B osztályos túrázó