Kurikulárna reforma – Közoktatási reform
Iskolánk a 2025/2026-os tanévtől bekapcsolódik az új állami oktatási program szerinti oktatásba.
Az Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztérium (MŠVVaŠ) és a Nemzeti Oktatási és Ifjúsági Intézet (NIVaM) közzétette azon általános iskolák listáját, amelyek 2025 szeptemberétől bevezetik az új állami oktatási programot. A mi iskolánk is az 1 000 iskola között van.
Az iskolák jegyzéke az alábbi linken található:
https://vzdelavanie21.sk/skoly-postupne-zavadzanie-svp/
A reformot az 1. évfolyamban kezdjük.
A 21. századi oktatás célja, hogy megtanuljunk önállóan gondolkodni és felelősen cselekedni értékekre, tudásra és adatokra támaszkodva.
„Mondd el, és elfelejtem!
Mutasd meg, és megjegyzem!
Engedd, hogy csináljam, és megértem!” (Konfuciusz)
A reformról további információ a https://vzdelavanie21.sk/ oldalon található.
A kurrikulum kifejezés magyarázata:
A kurrikulum nemcsak azt jelenti, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, hanem azt is, hogyan tanulják meg mindezt. Hozzátartozik az iskola szellemisége, kultúrája, a közösen kitűzött célok, valamint minden tudás és készség, amelyet a diákok itt elsajátítanak. A tanterv tartalmazza a tanulási célokat, a tananyag felépítését, a tanítási és tanulási módszereket, az ehhez használt forrásokat, valamint az ellenőrzés és értékelés módját is. Ide sorolhatók továbbá – bár kevésbé látványosan – az iskolai szabályok és szokások, amelyek mind hozzájárulnak a gyerekek fejlődéséhez és biztonságérzetéhez.
Miért van szükség az oktatás megváltoztatására?
1. Tanuljunk
Fontos, hogy a pedagógus folyamatosan figyelje és értékelje, valóban tanulnak-e a gyerekek. Nem az számít elsősorban, hogy a tanár mit adott át az órán, hanem az, hogy a diák mit és milyen módon sajátított el belőle.
2. Gondolkodjunk önállóan és cselekedjünk felelősségteljesen.
A minőségi oktatás nem azt jelenti, hogy több tanóra van, és egyre több tényt kell bemagolni. Sokkal fontosabb, hogy a tanárok, a diákok és a szülők közösen arra törekedjenek, hogy a gyerekek fejlődjenek a gondolkodásban és a cselekvésben. Az iskolai tevékenységeket is ehhez kell igazítani.
3. A tudás és az információ továbbra is az oktatás alapját jelenti, de nem elég, ha ezeket a tanár egyszerűen csak elmondja a diáknak. Fontos, hogy a gyerekek maguk fedezzék fel, értsék meg és tudják alkalmazni a megszerzett ismereteket.
A tanár feladata, hogy rávezesse a diákot: először ismerje fel, miért van szüksége a tudásra egy probléma megoldásához, majd segítse a tudás megszerzésében. Tehát nem arról van szó, hogy előbb a tudás, utána a gondolkodás, hanem arról, hogy a tudás a gondolkodás folyamatának fontos építőköve.
A mai gyerekek egy teljesen más világban nőnek fel, mint szüleik vagy a korábbi generációk. Virtuális hozzáférésük révén globális ismeretekhez juthatnak, ugyanakkor könnyen elveszhetnek az információrengetegben, félretájékoztatás és a digitális kapcsolatok bonyolultsága miatt bizonytalanságot, elszigeteltséget élhetnek át. A társadalom és a digitalizáció változásai új kihívásokat hoztak, és a jövő dinamikus, de kiszámíthatatlan lesz. Feladatunk, hogy felkészítsük őket erre a világra, ezért kiemelten fontos a tudásra és adatokra épülő önálló gondolkodás és a felelősségteljes cselekvés – ezek a jövő oktatásának alapvető elemei.”
A 21. századi oktatást a tanulási lehetőségek bővítése, minden diák elfogadása (befogadó iskola), a fenntarthatóságra nevelés (zöld iskola), valamint a digitális technológiák hatékony és biztonságos használata (digitális iskola) jellemzi. Az új oktatási módszerek figyelembe veszik a fiatalok életmódját és koncentráció képességeit, és segítik őket abban, hogy hatékonyan tanuljanak. Fontos, hogy a diákok megtanulják, hogyan használják a digitális eszközöket saját és a társadalom javára, életkoruknak megfelelően, tiltás helyett tudatosan.
Egy 21. századi iskolában a diákok, tanárok és szülők közösen alakíthatják az oktatás tartalmát és módját, és mindannyian tanulhatnak és fejlődhetnek a saját tevékenységeiken keresztül.