Új Szó, 2016. április 27., szerda
Írta: Gulyás Zsuzsanna
Ki másról nevezhették volna el a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola gyermek-karát, ha nem Franz Schubertről, aki Esterházy gróf leányainak zenetanára- ként életének két felejthetet- len nyarát töltötte a városban? Az 1984-ben alapított, majd 2014-ben újjászületett kórus egykori, illetve jelenlegi vezetője, Horváth Géza és Horváth Diana készséggel és alapos részletességgel mutatta be az együttest.
„A kórus 1984. szeptember 1-jén alakult, amikor Horváth Géza, a kórus alapító karnagya a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa lett. Ekkor már két éve működött a vegyes kar, amely később felvette a Franz Schubert Vegyes Kar nevet. A kórus karnagya tagja volt a Janda Iván és Vass Lajos vezette Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. Horváth Géza elsősorban Vass Lajos biztatására és az akkori iskolaigazgató, Nyustyin Ferenc kérésére fogott hozzá a gyermekkar megszervezéséhez” – mesélt a kezdetekről Horváth Diana, aki 2014-ben vette át a kórus vezetését. A gyermekkarnak a nyolcvanas évek derekán volt a legtöbb tagja. „A kilencvenes években megközelítőleg hatvan, 2000 után átlagosan negyven-ötven tagja volt a kórusnak. Fájó és megható volt a 2012/13-as év tanévzáró hangversenye, amelyet a Franz Schubert Gyermekkar és a zselízi Franz Schubert Művészeti Alapiskola növendékei adtak a helyi református templomban. Az akkor 34 tagú kórus 17 kilencedikestől búcsúzott, a következő tanévtől a létszám a felére csökkent. Ezt a létszámcsökkenést azóta sem tudta teljesen kiheverni a kórus” – magyarázta a gyermekkar vezetője.
A tény, hogy a kórus szakkörként működik, megnehezíti a következetes munkát és a kórusépítést. „A fellépésekre való felkészülés mindig két fázisban történik. Először az egyes szólamok heti váltással járnak próbára, majd amikor már mindenki magabiztosan énekli a saját dallamát, megkezdődnek az összkari próbák” – ecsetelte Horváth Diana. A kórus harminckét év alatt számos művet és zsánert sajátított el. „Aranykorában a kórus a gyermekkari műveken kívül számos, női karra komponált, igényes, három-négy szólamú művet is megtanult. A repertoár a zenei korszakok szinte mindegyikét felölelte a gregoriántól a reneszánsz, a klasszikus és a romantikus műveken át egészen a kortárs zenéig. A kórus műsorán mindig szerepeltek könnyed, de ízléses, a gyerekek érdeklődésének megfelelő művek is. Az énekkar az alapító karnagy néhány – gyermekkarokra komponált – művét is előadta. Több műsorát CD-n is rögzítette. Tehát van mire építeni. Nagy segítség számunkra, hogy a régebbi kórustagok, főképp a gimnázium tanulói időnként visszajárnak nosztalgiázni” – tudtuk meg.
Az énekkar a rendszerváltás utáni években rendszeresen szerepelt fesztiválokon. A Csengő Énekszón megalakulása óta mindig részt vett, és arany- vagy ezüstkoszorús minősítést szerzett. A legemlékezetesebb fellépések között tartják számon a 2010-es kaposvári nemzetközi kórusversenyt és fesztivált, ahol az énekkar különdíjat nyert Karai József – Csuka Zoltán Csendes esti fohász című művének előadásáért. Ugyanebben az évben a kórus a Csengő Énekszón aranykoszorút nyert a zsűri külön dicséretével. Hasonlóan emlékezetes volt a dombóvári kórusfesztivál is, ahol Daróci Bárdos Tamás vezényelte a több száz énekesből álló összkart.
.jpg)
(1).jpg)