Próbáljuk meg – de ha nem sikerül sem áll meg a világ. Ez lett a krédónk – kezdte élménybeszámolóját Juhász Eszter, majd így folytatta: A gyerekek miatt, a szülők miatt vágtunk bele. Meg persze kellett egy olyan lelkes oktató, akit emberileg, szakmailag táncosaink elfogadnak, akinek a szavára éjjel-nappal „haptákba" vágják magukat a gyermekek. Ifj. Juhász Sándor beleegyezése nélkül biztosan nem jelentkeztünk volna be a versenybe. Igaz, koreográfiája a legutóbbi Eszterlánc – Szlovákiai Magyar Gyermek Néptáncfesztiválon kiemelt aranysávot kapott, tehát volt mire alapoznunk. Pedig csapatunk nem válogatott gyerekekből áll. A hét párban van aki még kicsike, van aki túlnőtt már rajtam is, van akit „a viselet" tart össze, a másikon alig bírjuk a mellényt begombolni... De egyébként sem vagyunk egyformák, mindenki más. Ezeket a gyerekeket mégis valami összeköti: a közös munka, mely verejtéktől sem mentes, és a közös élmények. A próbákon mindegyikük egyforma, a lehetőség a megmutatkozásra mindenkinek adott... Csak be kell járni a kincsős próbákra hetente háromszor, és végigcsinálni hónapokon keresztül, ünnepnapokon is, és a nyári szabadság alatt. Az eredmény rengeteg áldozat árán születik meg.
Hogyan éltétek át a szereplést, a sikert?
Megyünk a TV-be! Ez volt a legnagyobb élmény. Ott mindent látni, felfedezni, a képernyőről ismert arcokkal találkozni, a tévémacival fotózkodni... És mindeközben az esélytelenek nyugalmával készültünk. Bevallom, miután a tévé folyosóján összefutottunk barátokkal, ismerősökkel, s láttuk, milyen csapatokkal kerülünk megmérettetésre, na akkor lettünk idegesek az urammal: minek jöttünk ide, mit keresünk itt?! A próbák alatt a kamerák kereszttüzében viszont sem a gyerekeket, sem pedig oktatójukat maga ez az állapotunk nem zavarta. Tették a dolgukat közvetlenül a stúdióba érés után. De miután a zsűrit meglátták, kezdett remegni a szoknya, jöttek a különböző kérdések: Mi lesz, ha megbotlom a gatyámban? Mi lesz, ha leesik a szoknyám... Jééé! Eszternéni! Felém jön a kamera! Olyan a síne, mint nálunk a vasútállomáson! Ilyen élmények közt vártuk, hogy szólítsanak. Aztán egyszer csak elkezdte húzni a zenekarunk, Szabó Matyi prímásunk mosolya feledtette a táncosokkal hol is vannak, és eltáncolták. Bodrogközi koreográfiánkat mutattuk be. És hetek elmúltával jött a levél, hogy készüljünk, mert júliusban táborozni fogunk a pávásokkal Balatonakarattyán, bekerültünk a tévés adásba!
Mi a tétje a következő szereplésnek?
A negyedik elődöntőben, november 27-én mutatjuk meg tudásunkat. Miután kiderült, hogy Felvidékről egyedüliként jutottunk tovább, a feladat súlya és fontossága hatalmas nyomásként nehezedik ránk, vezetőkre. A szülők mindenben támogatnak, Ifj. Juhász Sándort imádják. Bár verseny, mi mégsem annak fogjuk fel. Aki ide bekerült, az már olyan szakmai színvonalat képvisel, hogy csak kis különbségek döntenek a továbbjutókról. A mi célunk a selejtezőkre irányult, ott becsületesen helytállni. Ezt sikeresen megoldottuk. A tévés szereplés egy nem várt bónusz. Örülünk, hogy Pozsonytól Kassáig kísérik majd figyelemmel a szereplésünket, képviselve gyermekcsoportjainkat, az itthon maradottakat. Az MTVA és a Hagyományok Háza közös népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorának harmadik évadában több mint kétezer 6 és 14 év közötti ifjú tehetség állt a szakmai zsűri elé határon innen és túl. Felvidékről 12 produkciót látott a szakmai zsűri a területi előválogatók során. Tudom, hogy minden felkészítő a legjobb tudása szerint, a maximumot hozta ki a táncosokból, énekesekből, zenészeiből. Őket is képviseljük, nekik is, miattuk is táncolunk pénteken este a Duna TV-ben. Kérünk mindenkit, miattunk kapcsolják be a készüléket, nekünk szurkoljanak, értünk izgulva töltsék el a péntek estét. Köszönjük.
Ing. Máté Anikó igazgatói dicséretben részesítette
Duba Dorottyát,
Hutai Biankát,
Félix Esztert,
Petrovics Krisztinát,
Szölösi Rebekát,
Boška Márkot,
Puksa Mátyás Ferencet,
Révész Bálint Kadosát,
Révész András Benedeket,
Szalai Bálintot
az Apró Kincső Gyermek Néptáncegyüttesben végzett kitartó munkájukért, a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsorban nyújtott színvonalas szereplésükért.
Köszönjük, hogy a táncegyüttes kiemelkedő teljesítményével hozzájárult a Felvidék, Zselíz város és a zselízi Alapiskola jó hírnevének országos, illetve határon túli elismertségének növeléséhez.